A demokráciáról

2013. 01. 28.                                                                                              

 Kezdjük talán a marxistának egyáltalán nem nevezhető Révai Nagy Lexikon ide vonatkozó passzusának egy részletével:

 „Demokrácia (görög szó) u. m. népuralom. Az az államforma, amelyben az államfennség (a törvényhozás és kormányzás) magát a népet és nem a fejedelmet vagy a  nép kiváltságos osztályát illeti v. amelyben a nép, ha az államfennségjognak nem is egyedüli birtokosa, gyakorlásában alkotmányosan részt vesz. Mint társadalmi berendezkedés v. elv a D. jelenti a nép jogainak elismerését, a kiváltságok, társadalmi előjogok tagadását, népegyenlőséget, a nép egyéneinek szabad érvényesülését. Ha a nép közvetlenül vesz részt a törvényhozásban és kormányzásban, a D. mint tömeguralom jelentkezik. Másik alakja a D.-nak a képviseleti (repraesentatív) D., amelyben a nép hatalmát képviselő szervek által (választott elnök, törvényhozó testület stb.) gyakorolja. Stb., stb., stb.”

Nem kívánom tovább idézni a szócikket, de biztosíthatok mindenkit, hogy pártokról egy szó sem esik benne. Vagyis a demokrácia intézménye nem függvénye pártok létének. Annál inkább a társadalmi formának, valamint az osztályok létének, amelyeket a mai, magukat újságíróknak, közíróknak valamint politikusoknak nevezők igyekeznek elhallgatni, vagy inkább letagadni. Valahogy manapság nem szeretik nevén nevezni a dolgokat. Persze ez érthető, hiszen akkor egyrészt el kellene ismerni Marx igazát, másrészt, ami ennél még fontosabb, egy kevésbé művelt ember is felismerné, hogy az orránál fogva vezetik. Csak egy rövid példa: jelenleg Magyarországon imperializmus van egyre erősödő fasiszta tendenciával, melynek a hivatalos megnevezése: demokrácia és szociális piacgazdaság. A demokráciának persze nagyon sokféle megjelenési formája lehet és van a mindennapi életben. Erről sem óhajtják vezető politikusaink és a média képviselői felvilágosítani az un. egyszerű embereket. Egyetlen dolgot hangsúlyoznak és erre nagyon büszke minden „rendszerváltó”, hogy szólás és vélemény szabadság van. Vagyis mindenki minden felelősség nélkül össze-vissza beszélhet minden hazugságot. És amíg a köznép ezzel meg van elégedve és ki-önelégíti magát, a megfelelő helyzetben ill. pozícióban lévő tőkés halmozza a vagyonát, a sok kizsákmányolt meg fel sem fogja, legfeljebb a kormányt szidja, ami még önmagában véve nem lenne baj, hisz az is a burzsoá rendszer megjelenítője, hiszen csak eszköz a tőkések kezében.

 Végezetül hadd idézzem, hogy mit ír V. I. Lenin a demokráciáról. (Csak a fiatalok kedvéért, mert el tudom képzelni, hogy az iskolában már 20 éve csak szitokszóként használják a nevét: Ő volt a XX. század legnagyobb politikusa, gondolkodója és államférfija. Született 1870. április 22-én, meghalt 1924. január 21-én.) :

 „A tiszta demokrácia a munkások elbolondítására törekvő liberálisok hazug frázisa. A történelem ismer polgári demokráciát, amely felváltja a feudalizmust, és proletár demokráciát, amely felváltja a polgári demokráciát… A polgári demokrácia, bár nagy történelmi haladás volt a középkorhoz képest, mindig szűk, korlátozott, hamis, képmutató lesz, paradicsom a gazdagok, csapda és csalás a kizsákmányoltak, a szegények számára – és a kapitalizmus alatt nem is lehet ez másként.”  (LÖM 37. köt. 238-239 old.)